A húsvét minden évben egy kicsit más: egyszer a hagyományok miatt szeretjük, máskor a tavasz első igazi ízeiért, vagy éppen azért, mert végre van idő egy jó filmre és egy kis lelassulásra. Bárhol is tartunk az ünnepi készülődésben, egy dolog biztos: a húsvét tele van színes szokásokkal, finom falatokkal és olyan történetekkel, amelyek összehozzák a családot.
A hosszú hétvége tökéletes alkalom arra, hogy egy kicsit visszacsöppenjünk a gyerekkor hangulatába, vagy új kedvenceket találjunk a családdal közösen, – és olyan történetekbe merüljünk, ahol nyulak szaladgálnak vagy legendák kelnek életre. Három olyan filmet válogattunk össze, amelyek garantáltan mosolyt csalnak az arcodra, akár családdal, akár egyedül nézed őket. Persze a Brian életét se feledjük, ha éppen egy klasszikusra volna szükségünk.
Az öt legenda
Egy látványos animáció, ahol a húsvéti nyúl is fontos szereplő. A film izgalmas, varázslatos és tele van ünnepi hangulattal – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt jó választás. A történetben a gyerekkor legfontosabb alakjai – a Fogtündér, a Mikulás, a Homokember, a Húsvéti Nyúl és a frissen csatlakozó Dér Jankó – egy csapatot alkotnak, hogy megvédjék a gyerekek képzeletét a sötét erőktől.
Nyúl Péter
Aki azt hiszi, hogy a nyulak csendes, ártatlan kis teremtmények, az még nem találkozott Nyúl Péterrel! A film a Beatrix Potter-féle klasszikus mesekönyvek báját ülteti át a mai korba. Péter és testvérei mindent megtesznek, hogy megvédjék kedvenc kertjüket, – nem kis felfordulást okozva ezzel. Jó hír, hogy ha a mozizás végére megkedvelted a kis csapatot, megnézheted a második részt is.
Zootopia 1-2.
A film humora tele van apró kikacsintásokkal. A látványvilág gazdag és ötletes, a karakterek pedig nagyon szerethetők. A történet középpontjában Judy Hopps áll, a lelkes, ambiciózus nyúl, aki mindenáron rendőr szeretne lenni – még akkor is, ha a városban senki sem gondolja, hogy egy apró tapsifüles helyt tud állni a nagyvadak között.
Babka – Mindenkit levesz a lábáról
Hozzávalók 12 személyre:
- Tészta
- 2,5 dl tej
- 7 g porélesztő
- 3 ek. cukor
- 50 dkg finomliszt
- 1 kk. só
- 8 dkg vaj
- 2 darab tojássárgája
- Töltelék
- 18 dkg étcsokoládé
- 3 ek. cukor
- 5 dkg vaj
- Szirup:
- 5 dkg cukor
- fél dl víz
Elkészítés:
A tejet langyosra melegítjük, majd elkeverjük benne az élesztőt és a cukrot. A lisztet a sóval együtt egy nagy tálba szitáljuk, hozzáöntjük az élesztős tejet és a tojássárgákat. Addig keverjük, amíg a tészta össze nem áll, majd apránként beledolgozzuk az olvasztott, de nem forró vajat. Amikor a tészta szépen felvette a vajat, gombócot formázunk belőle, letakarjuk, és körülbelül egy órán át kelesztjük.
Közben elkészítjük a tölteléket: a csokoládét gőz fölött felolvasztjuk, hozzákeverjük a vajat és a cukrot, majd hagyjuk langyosra hűlni.
A megkelt tésztát két részre osztjuk – két kalács készül belőle. Mindkét darabot vékony téglalappá nyújtjuk, megkenjük a csokoládékrémmel, majd feltekerjük. A tekercseket hosszában félbevágjuk, és a két csíkot lazán egymás köré csavarjuk. A végeket összenyomjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük.
Újabb fél órát pihentetjük, majd 180 °C-ra előmelegített sütőben körülbelül 45 perc alatt aranybarnára sütjük.
A kész kalácsokra ráöntjük a vízből és cukorból főzött szirupot – ettől lesz szép fényes és még puhább.
Sajttekercs – Talán marad a vendégeknek is
Hozzávalók 8 személyre:
- 200 g sajt (10 szelet sajt)
- 100 g (füstölt) trappista sajt (reszelve)
- 200 g gépsonka (10 szelet ízlés szerinti)
- 6 db főtt tojás
- 60 g vaj (ízlés szerint)
- 1 ek mustár
- só ízlés szerint
- bors ízlés szerint
- 100 g krémsajt
- petrezselyem ízlés szerint
- snidling ízlés szerint
Elkészítés:
A sajtszeleteket sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük úgy, hogy teljesen fedjék egymást, és egy nagy téglalapot alkossanak. Erre ráreszeljük a trappistát, majd 180 fokos sütőben néhány perc alatt összeolvasztjuk a sajtrétegeket.
A főtt tojásokat szétválasztjuk. A tojássárgákat egy tálban villával összetörjük a vajjal, majd sózzuk és borsozzuk. A tojásfehérjéket apróra vágjuk, és összekeverjük a krémsajttal és a finomra aprított zöldfűszerekkel.
Amikor a sajtlap kihűlt, érdemes egy darab folpackra áthelyezni, így könnyebb lesz feltekerni. A felületére egyenletesen rákenjük a tojásfehérjés krémet, majd befedjük a sonkaszeletekkel. A tetejére kerül a tojássárgás réteg, amit szépen elsimítunk.
A folpack segítségével szorosan feltekerjük a sajtot, hogy szép, tömör tekercset kapjunk. Néhány órára hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen, majd szeletelve tálaljuk.
Keressük a legfinomabb húsvéti sonkát!
Van egy bevált családi recepted, amely nélkül elképzelhetetlen a húsvéti asztal? Most megoszthatod velünk!
Küldd el kedvenc sonka receptedet rövid leírással és – ha van – egy fotóval együtt a következő e-mail címre:
pr.hungary@hankookn.com
A legizgalmasabbakat az online magazinban is bemutatjuk, a három legjobb beküldő pedig egy-egy Hankook-ajándékcsomagot nyer!
Lehet hagyományos, családi titok vagy éppen egy kreatív újítás – kíváncsian várjuk, nálatok hogyan készül a húsvéti sonka!
Rácsodálkozás a nagyvilágra
Így is lehet ünnepelni a Húsvétot
A világ tele van különös, vidám vagy éppen meghökkentő húsvéti szokásokkal, amelyek megmutatják, mennyire sokféleképpen lehet ugyanazt az ünnepet megélni. Van, ahol a húsvét a játékos csínytevésekről szól, máshol a csendes elmélyülésről, és akad olyan ország is, ahol a tavasz érkezését egészen szokatlan rituálékkal ünneplik.
Ausztriában nagycsütörtöktől egészen a vasárnap reggeli miséig elhallgatnak a templomi harangok – a hagyomány szerint ugyanis ilyenkor „Rómába mennek”. A harangszó hiányát ez idő alatt a gyerekek pótolják: fa csörgőkkel, az úgynevezett Ratschennel járják a falvakat.
A Fülöp-szigeteken húsvétkor szokás, hogy szalmából készült Júdás-bábut égetnek el, jelképezve, hogy az áruló így „fizet meg” tettéért. Ez a hagyomány nemcsak ott ismert: Észak-Amerika egyes vidékein, Görögországban, Mexikóban és Cipruson is találkozhatunk hasonló rituáléval.
Finnországban húsvétkor a gyerekek korommal vagy festékkel maszkírozzák el magukat, kendőt kötnek a fejükre, és cirokseprűvel vagy fűzfavesszővel járják a környéket. A hagyomány szerint így űzik el a rossz szellemeket.
Franciaországban, Haux városában minden évben hatalmas omlett készül a főtéren egy négyméteres serpenyőben. A gigantikus étel elkészítése igazi közösségi esemény, és korántsem egyszerű feladat.
Spanyolországban, Verges városában nagycsütörtök éjfélkor különös hagyomány kel életre: csontváz jelmezbe öltözött emberek vonulnak végig az utcákon, és előadják a dansa de la mort-ot, vagyis a haláltáncot. A látvány egyszerre hátborzongató és lenyűgöző, így aki odalátogat, biztosan emlékezetes élményben részesül.
Ausztráliában a gyerekek nem csokinyulat, hanem csokibilbyt majszolnak húsvétkor. Egy 1991-es kezdeményezés nyomán az ott „betelepülőnek” számító mezeinyúl-figurákat felváltották az erszényesnyúlról mintázott csokoládék, hogy így hívják fel a figyelmet az őshonos, veszélyeztetett bilby védelmére.
Guatemala Antigua városában húsvétkor a macskaköves utcákat virágszirmokból, pálmalevelekből, színes fűrészporból és homokból készült, fél mérföld hosszú „szőnyegek” borítják. Az alkotóknak mindössze egy napjuk van elkészíteni ezeket a lenyűgöző mintákat a nagypénteki körmenet előtt. A művek gyakran csak percekkel a menet érkezése előtt készülnek el, és alig fél órával később már nyomuk sem marad.
Luxemburgban a nagyböjt negyedik vasárnapján tartják a „perecvasárnapot”. A hagyomány szerint ilyenkor a fiúk édes, cukormázzal és mandulával díszített perecet ajándékoznak a kiszemeltjüknek egy kis kosárkában, akik húsvétvasárnap festett tojással viszonozzák a gesztust. Ha azonban a vonzalom nem kölcsönös, a fiú tojás helyett csak az üres kosarat kapja vissza – innen ered a „kosarat kapni” kifejezés.