Sokat stresszelsz? Ezt érdemes tudnod róla!
Rosszul alszol? Az álmatlan éjszakák miatt visszaesett a teljesítményed? Mindig a következő feladatokon aggódsz? Már testi tüneteid is vannak? Esetleg kollégáid rossz döntései miatt szenvedsz? Akkor érdemes többet tudnod a stresszről, amely széles skálán szabályozza a testi- és lelki egészséget.
Munkaegészségügyi szempontból a stressz egyet jelent a feladataink miatti állandó idegeskedéssel. Ilyen állapotban – minden igyekezetünk ellenére – nehezen haladunk feladatainkkal, vagy csak nem kívánt eredményeket tudunk elérni. Mindez lelki és társadalmi (ún. pszicho-szociális) kockázatokat rejt magában. Ha hosszú ideig és súlyos mértékben fennáll ez az állapot, akkor sajnos olyan betegségekhez is vezethet, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések (magas vérnyomás, szívinfarktus), emésztőrendszeri betegségek, gyulladások, daganatok, illetve függőségek. Mivel ezek a kórok évek, évtizedek alatt súlyosbodhatnak, ezért a mindennapokban nehezen vagy egyáltalán nem tűnnek fel, így azt sem tudhatjuk, hogy foglalkoznunk kell a kezelésükkel.
A folyamatos stressz hatására megnövekszik az adrenalin és kortizol hormonszint, ezek „felpörgetik” a szervezetet, hogy képes legyen a stresszorral (a stresszt kiváltó okkal) szembeni küzdelemre. Ha indokolatlanul fájni kezd a fejünk, alvásproblémákkal küzdünk, nem tudunk kikapcsolódni, mert a stresszoron jár az eszünk, jusson eszünkbe, hogy ez már az a szint, amikor foglalkoznunk kell stresszkezeléssel.
A stresszhormonok azonban pozitív hatást is képesek elérni a szervezetünkben: teljesítményre ösztönöznek minket és segítenek, hogy az adott feladat elvárt, pontos elvégzésére koncentrálhassunk. A siker után pedig megnövelik az igényt a következő kihívásokra. Az ilyen pozitív tapasztalatok tanítják meg a szervezetünket a stressz tűrésére, amely hatékony fegyver a betegségek elleni küzdelemben is.
Túlzott stressz hatására azonban számos más reakciót is tapasztalhatunk. Az egyik ilyen a „ledermedés”, ilyenkor leblokkolunk. Ez esetben a megoldás a tudatosságban rejlik, hogy felismerjük a helyzetet és szelektálni kezdjünk a problémák és a megoldások között. Minderre a balesetek minimalizálása miatt is oda kell figyelnünk, ugyanis a negatív stresszel folytatott küzdelem egyre gyakoribb baleseti ok. Ilyenkor jellemző a kapkodás, a figyelmetlenség, a dühből végzett munka. Azonban ebben az állapotban kollégáink egyszeri és hirtelen rossz döntései akár végzetesek is lehetnek. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy maga a stresszes állapot NEM adhat felmentést a szabályok betartása alól. Ezért kell mindenkinek megtanulni, hogy saját maga számára optimálisan tudja kezelni a stresszt – különösen azon a ponton, mielőtt „robbanna” és már biztosan rossz döntést hozna.
Közösségben dolgozunk, nagyon fontos, hogy vegyük észre a másikon, ha „telítődött”, azaz nem képes józan döntéseket hozni, és olyankor beszéljük le a helytelen lépésről. Kérdezzük meg, miben tudunk neki segíteni. Az is támogatás, ha „csak” szavakkal tesszük.
Tudnunk kell, hogy a stresszkezelésre elsősorban IDŐT kell szánni. Ha eljutsz oda, hogy már MAGADRA sincs napi 30 perced vagy inkább 1 órád, akkor mi értelme van a mindennapos küzdelemnek?! Ha fontos számodra a testi lelki egyensúlyod, akkor biztosan megtalálod azokat a tevékenységeket, melyek feltöltenek és segítenek megbirkózni a kihívásokkal.
Tegyük biztonságossá a mindennapjainkat a munkahelyen és az életben is! Mindenkinek balesetmentes munkavégzést kívánunk!
